Zalán vagyok..11 éves és autista..írok nektek naplót a napjaimról,az életemről de legfőképpen az erdei kalandjaimról,túráimról..Úgy ahogy én látom a világot,és úgy ahogy meg tudom fogalmazni..Sajnos az autizmusom,a kommunikációm egy kissé korlátozza,evvel teljesen tisztában vagyok..De azért megpróbálom a Napló írást,vagyis már nem próbálom..hanem teszem..Anya itt a blogban megosztja a kalandjaim...Remélem sokan el fogjátok olvasni..Szeretettel írom Nektek..

Az Erdész kalandok folytatódnak. Az Erdővarázzsal,a Hoffmann kunyhóval és az Erdők Hetével,amikor megismertem a Visegrádi Madas László Erdészeti Erdei Iskolát,voltam a KEFAG Zrt-nél a Vackor Várban,illetve jártam a Spartacus ösvényen,a Hirsch Oromnál,és Dobogókőn is.Ja és a Prédikálószék kilátójának átadásán.

A Naplóm első kötetét 106 oldalnál befejeztem. Utána a második kötetet kezdtem el írni,aminek a címe:Egy Zalán Naplója- Kalandok a hegyek között. Szerintem a Napló kötetem végére,már nagyon szépen írok,sokkal jobban rajzolok és fogalmazok.Legalábbis,Anyáék ezt mondják,de szerintem is.Köszönöm szépen az ERDŐ-nek,hogy ennyit segít nekem,mert nagyon sokat tanultam általa.Köszönöm az Erdőben dolgozóknak,hogy olyan kedvesek velem,az Erdészek és az Erdőmérnökök nagyon jó emberek.Persze köszönöm Anyának és Apának,hogy ennyit visznek engem és öcsémet a természetbe,mert én ott érzem a legjobban magam.

A bejegyzés szerkesztője: Kiss Máté Zalán

Köszönöm hogy elolvastátok a bejegyzésem.Most már itt a blogban a Naplóm,teljes első része olvasható.Remélem hírét viszitek..

Üdv Nektek: Zalán

Zalán vagyok..11 éves és autista..írok nektek naplót a napjaimról,az életemről de legfőképpen az erdei kalandjaimról,túráimról..Úgy ahogy én látom a világot,és úgy ahogy meg tudom fogalmazni..Sajnos az autizmusom,a kommunikációm egy kissé korlátozza,evvel teljesen tisztában vagyok..De azért megpróbálom a Napló írást,vagyis már nem próbálom..hanem teszem..Anya itt a blogban megosztja a kalandjaim...Remélem sokan el fogjátok olvasni..Szeretettel írom Nektek..

A Harmadik fejezet.. Erdész Kalandok..

Anyáék rengeteget vittek kicsi korom óta az erdőbe Levente öcsémmel együtt.Az ERDŐ-ben nagyon sok dolgot megtanultunk,és tanulunk a mai napig.Nagyon szeretem a zöldben tölteni a szabad időmet,tulajdonképpen ott szeretnék élni,és majd egyszer dolgozni is,ha felnövök.Tavaly nyáron megkértem Apát és Anyát,hogy mutassák meg nekem,hogy kik dolgoznak az erdőben,és had ismerjem meg a munkájukat.Így indultak el az Erdész kalandjaim..Olvassátok szeretettel..

Ez volt a Naplóm Harmadik fejezete..Az Erdész Kalandoknak még nincs vége,holnap következik az Erdővarázs és a Hoffmann kunyhó,egy két Pilis hegységi túrával összekötve,illetve az Erdők Hete program Visegrádon a kedvenc Erdei Iskolámban.

Nagyon szépen köszönöm,hogy elolvastátok a naplóm,és azt is ha hírét viszitek annak,hogy írom.

A bejegyzést szerkesztette: Kiss Máté Zalán

Legyen Szép Napotok!

Zalán vagyok..11 éves és autista..írok nektek naplót a napjaimról,az életemről de legfőképpen az erdei kalandjaimról,túráimról..Úgy ahogy én látom a világot,és úgy ahogy meg tudom fogalmazni..Sajnos az autizmusom,a kommunikációm egy kissé korlátozza,evvel teljesen tisztában vagyok..De azért megpróbálom a Napló írást,vagyis már nem próbálom..hanem teszem..Anya itt a blogban megosztja a kalandjaim...Remélem sokan el fogjátok olvasni..Szeretettel írom Nektek..

A Második fejezet..

Ez volt a Naplóm Második fejezete..Fogadjátok Szeretettel..

HOLNAPTÓL!!!!  Jönnek az igazi ERDÉSZ kalandok,és a túráim a Pilisben,meg a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben.

A mai bejegyzést szerkesztette: Kiss Máté Zalán..(Anya helyett...) Anya ma had pihenjen délután..nehéz napja volt. :(

Remélem nagyon sokan el fogjátok olvasni a Naplóm..

Zalán vagyok.11 éves és autista..írok nektek Naplót is az erdei kalandjaimról..Úgy ahogy én látom a világot,és úgy ahogy meg tudom fogalmazni..Gondolom a Naplóm egy páran már ismeritek.

Előszó: (nem klasszikus)

Így szokta kezdeni,és csak írja..és írja,és rajzolja..Nem akartam belenyúlni a blogjába,de egy jó fél éve már,heroikus küzdelmet folytatunk azért,hogy találjunk neki egy kiadót,mert Zalán annyira nagyon szeretne,egy igazi saját könyvet..Tulajdonképpen,ígéretek voltak,sokan biztattak,de az ígéretek,csak ígéretek maradtak,és ellaposodott az egész.Zalán csak kérdezett,én meg csak halogattam..Azután a múlt héten teljesen nekikeseredett..sokszor sírt..Gondoltam itt a kiskamaszkor,ami itt is van,ez tény..Először nem leltem a búskomorság okára,majd pénteken délelőtt,észrevettem hogy a konyhában ül,ráborul és simogatja..könnyezett én meg vele sírtam..Megígértem neki,hogy akkor kiadjuk MI!! Mégpedig a blogjában..folytatásonként..hétfőtől,azaz mától.Tegnap este figyelmeztetett..

-Anya ugye nem felejted el???

NEM,mert megígértem......

Szóval mi is a Naplójában a slussz poén??..

Egy párszor már kaptam vádat a Naplójával kapcsolatban,hogy nem eléggé autista,ráadásul egy olyan személytől,aki első körben bombaötletnek találta,azután szerintem inkább nagy falatnak,hisz nem tipikusan szakember,így szakmagyarázatot nehéz lett volna írnia..A legnagyobb megdöbbenésemre szép csendben kitáncolt a projekt mögül,a szakember pedig nem ért rá,én meg jól beégtem a kiadónál..Ez volt még tavaly december elején..Per nem volt annyira korrekt az egész szituáció,ez az igazság.Zalánnak el sem mertem mondani..Folytattam a kiadókeresést,volt kiadó aki szimpatikusnak találta,ígérgetett,azután szép lassan elsikkadt..Volt olyan aki a harmadik személyes tárgyaláson,azt mondta,hogy ha hozok háromszázezret forintban,akkor szóba állhatunk,ez amolyan bukó pénz lenne.Egyébként öt kiadó jó ötletnek találta,akiket megkerestem,de kettőnél magamnak kellet volna megírni.

No igen,ez még rendjén is lenne,de nincs rá időm.

Pusztán azért,mert kormányozni kell a hajót itthon,fejleszteni a kicsiket,Tanulni Zalánnal délutánonként,persze mindezt munka mellett..Mire eljutnék a könyvírásig,hullafáradt vagyok..Jó rendben,most majd ha nem lesz munkám,akkor.....

De ez édes kevés..A könyvírás,manapság már team munka,főleg egy autista gyerek könyvének megírása.

Visszatérve a slussz poénra..

Még hogy nem eléggé autista......................

Zalán autizmussal élő 11 éves fiú gyermek.Magasan funkcionál ami azt jelenti,hogy jó képességű a spektrumon.Az IQ-ja 129..Evvel nincs is gond..Sokan tudják,hogy honnan indult,egy félig non-verbál sündisznó állapotból,óriási magaslatokkal és hullámvölgyekkel.Szenzorosan abszolút hyper mindenre,ami nagyon megnehezítette anno a vele való foglalatoskodást,kommunikációt,és a napi teendőket,és a család életét is.Nagyon sokáig lebegett felette az EGYMI ellátás,hogy nem fogja bírni a jelen oktatási rendszer követelményeit.Bírja..Igaz nem kitűnő,de bírja..Alsóban közepes tanuló volt,most egy kicsit megugrott,amin mi is csodálkoztunk,hogy pont ötödikben??A legnehezebb dolog vele,ha már írás és Napló a szó szerinti értés..Hozta is az evvel járó magyar elégségest tavaly év végén,a bizonyítványban,mi meg a bokánkig leizzadtunk,hogy mi lesz így vele majd felső tagozatban..

Állandóan azon agyaltam,hogy hogy húzzam fel a magyarját..Mindent vizualizáltam,az elmúlt nyár elején,rengeteget rajzolt,olvasott és rajzolt..Már az egész család rajzolt és magyarázott neki.Itthon nem volt hajlandó csak és kizárólag nyomtatott betűvel írni mindent..Holott iskolás környezetben bal kézzel gyöngybetűkkel vésett írott írással.Negyedikben a kerületi szépíró versenyen,bevéste magát a negyedik helyre,ami nagyon nagy szó ám..

Naplót azért kezdett írni,hogy a kommunikációja fejlődjön..Legalábbis a Naplóírást a kommunikációjának a fejlesztésére találtuk ki a párommal,és mivel Zalán nagyon szereti az ERDŐ-t és a túrázást,azt találtuk ki,hogy akkor nosza rajta,veszteni valónk nincsen,vágjunk bele.Megyünk túrázni ezerrel,akár ha kell minden áldott nap a nyáron munka után délutánonként,de akkor amíg mi dolgozunk,és a nővérével itthon van,addig ő Naplót ír,és rajzol.Mindegy hogy hogy este majd minden írás után átbeszéljük a Naplós dolgokat.

Zalán írt,mi meg rettenthetetlenül vittük őket túrázni.Leventét közben intenzíven fejlesztettük,IKaT,ami Zalánnak is hasznára vált..

Ma ott tartunk,hogy az év végi elégségese,kijavult jó-ra.Magyarul 4-es.

A tavalyi nyár alatt szókincse nagyon sokat gyarapodott,és ahogy gyarapodott,kíváncsibb lett a VILÁG dolgai iránt,épp ezért könyveket kapott a kezébe.A Naplóírás mellett beleszeretett az olvasásba.Azóta nincs olyan nap,hogy valahová könyv nélkül menne.Könyv mindig van nála.Mondom MINDIG!!! A szövegértése is ugrásszerűen javult,az értő szövegértése,ami nem szó szerinti.Ez pokoli nagy eredmény ám,pont azért,mert a kommunikáció sérülése,az autizmus egyik vezető tünete.A TRIÁSZ egyike.( a másik kettő a rugalmas gondolkodás és a szociális interakciók)

Szóval én úgy gondolom,szülőként és mentorszülőként is,hogy a kommunikációs csatornák fejlesztésével,és annak pozitív irányú fejlődésével,ami az értő értés,és a kifejezés,önkifejezés,nagyon sok út nyílik meg egy autista gyerek számára.Pl a tananyag jobb megértése az iskolában,a bátrabb kapcsolatteremtés a környezettel,a napi kommunikáció a családdal,és a környezettel,mondjuk egy boltban,érthető módon összetett mondatban kér..

Egy neurotipikus gyereknek,ezek a dolgok,természetesek,de egy autistának nem.Tanítani kell majd 100%-at a kommunikációra..A helyes kommunikációra.Kit képekben,kit szóban,kit írásban.

Mi Szabolccsal a párommal Zalánnál a Naplóírást tartottuk a leghatékonyabbnak,építve az erdei kalandokra.

Bejött????????? Be bizony...

Ha az elejétől olvasod,rá fogsz jönni miért..Egy dolgot tisztázzunk..A Naplójába,soha nem javítottunk bele..Nem adtunk hozzá tanácsokat..Pont azért,mert látni akartuk a fejlődését,haladását,avagy a visszaesését.A negatív és a pozitív hullámokat..

Ennyi lenne az ELŐSZÓ Zalán naplójához..

Direkt fotóformátumban,hozzá és elvétel nélkül,mert evvel is mérjük az előrehaladását..

Akkor jöjjön a Napló..(naponta 20 oldalas blokkokban)

Ez volt mára az Erdő Lélek blog és Zalán Naplója..

A bejegyzést szerkesztette: Tóth Dóra ( Anya) kivételesen..

A Naplót Kiss Máté Zalán készítette...

Olvassátok szeretettel!........olyan szeretettel,ahogy azt Ő írta Nektek!

A mai blogbejegyzésem, Lengyel László az Ipoly Erdő Zrt Közönségkapcsolati vezetőjének tiszteletére írom,aki engem tavaly bevezetett az Erdészet rejtelmeibe.Illetve a Börzsönyi Kisvasutak barátainak a tiszteletére,és mindazoknak akik olvassák a BOLGOMAT..és Locskai Milánnak és Berekhelyi Nárcisznak is,mert Királyréten is van kisvasút,és ők tudják pontosan,hogy nagyon szeretem az Erdei Kisvasutakat.

Apa és Anya vasárnap nagyon meglepett minket,amikor elvittek engem és a testvér öcsém Nagybörzsönybe a Kisvasúthoz.Csak egy utat terveztünk meg egy hosszabb túrát,de végül az öcsém miatt,egészen Márianosztráig mentünk,és vissza Nagyirtáspusztáig,és onnan egy rövidebbet,túráztunk.Jó nem volt annyira rövid,mert 9 km lett a túra vége.

Fogadjátok a Naplómat szeretettel és Anya fotóit is. (Bocsánat,hogy egy kicsit csúnyábban írtam,de náthás vagyok,és nehéz volt a koncentrálás,de azért igyekeztem.)

A Térkép amerre jártunk: (forrás: Börzsönyi Kisvasutak web oldal)

A Nagybörzsönyi Kisvasút.

Mi mentesítő vonattal mentünk,ami nyitott volt.Kicsit hideg volt rajta.

Kisírtás-pusztán csak áthaladtunk a kulcsosházak mellett.

Nagyon szépek a házak és az egész környék.

A Tolmács hegyen nagyon érdekesen ment föl a vonat,egyszer húzott a gép,másszor tolt.

Nagyon tetszett az egész út.

Felértünk Nagyirtáspusztára.

Ahol az öcsém,nem akart túrázni,hanem a Tobi vonattal akart továbbmenni.

Aminek én nagyon örültem mert a Transz-Börzsöny-i vasutazás egy éve már titkos vágyam volt.

Az öcsikét nagyon elvarázsolta a kisvasút.

Nagyon szép az egész,és olvastam Márianosztrán hogy nagyon drága volt,mert 600 millió forintba került.

Lassan leértünk Márianosztrára.

Ahol meguzsonnáztunk.

Közben megjött Szobról a Börzsönyi Kisvasút is.

Amikor elment,mi is visszaindultunk a Bezina-völgyi Erdei Vasúttal Nagyirtáspusztára.

Nagyirtáspusztán kaptunk a testvéremmel,egy-egy kitűzőt,amit büszkén fogok viselni.

Utána már tényleg Túrázni mentünk a Hosszú-bérc felé.

Először az erdészeti úton mentünk,és Anya nagyon érdekes dolgokat fotózott.

Csodaszép erdőalagúton mentünk keresztül.

A panoráma is gyönyörű volt.

Az öcsikével és Apával sokat bolondoztunk.

Majd elértük a sárga kereszt jelzést,amin mentünk tovább Nagybörzsöny felé.

A jelzés.

A Hosszú-bércen sokszor olyan volt az út,mint a Pilisszentivánon a Jági-tanösvényen,ahol tavaly jártunk.

Láttunk öreg mohos tölgyfákat,és a Csúszka madárról lecsúsztunk.

Nagyon tetszettek a távoli repceföldek,amik már Szlovákiában vannak.

Végig én voltam a Túravezető,mert szerintem egy Erdésznek kötelező tudni a térképolvasást.

Az öcsikének is nagyon tetszett a túránk.

Az utunkat a lovastúra úton kellett befejezni mert,a sárga kereszt jelzésű utat a végén benőtte a szeder sajnos.

Mielőtt vissza értünk volna a Hosszú-völgyi patakban lemostuk a bakancsaink talpát.

Majd visszaértünk Nagybörzsönybe,ahol még elolvastam a tanösvényt táblákat.

..és megnéztem a Nagybörzsönyi Kisvasút Múzeumkocsiját is.

Nagyon jól éreztem magam a Börzsönyben és szerintem az öcsém Levente is.Szeretnék még sokszor visszamenni,erre a tájra,mert gyönyörű és a szívemnek nagyon kedves.

Ez volt az utunk...

Fogadjátok szeretettel az írásomat..és vigyétek hírét ennek a szép vidéknek..

(és Borcsi barátnőmnek nagyon sok Boldog Születésnapot Kívánok Királyrétre!)

A bejegyzés írója és szerkesztője:Kiss Máté Zalán

a fotókat Anya: Tóth Dóra készítette..

Áprilisban két Naplóbejegyzést írtam.Nehéz hónapom volt,sokat kellett tanulnom az iskolában.Jó jegyeket kaptam,és ennek nagyon örültem.Sok minden történt,képzeljétek el,szerepeltem a Tv 2 Tények extra műsorában,segítettem bemutatni,hogy mennyire rossz nekünk autista gyerekeknek az,hogy nincs ábrás segítségünk,ha orvoshoz kell menni,én is sokszor félek miatta.Állítólag ezen változtatni fog a Heim Pál Kórház,és ezért lesz egy koncert,a jövőhéten.Azután járt nálunk az Esély című műsor is,két és fél órát forgattak velünk,bemutathattam a Naplómat is,és elmondhattam azt is,hogy mennyire szeretem az ERDŐT,és a Pilisi Parkerdőt,meg persze az Ipoly Erdőt is..

Két fejezetet írtam a naplómba,az egyiket arról,hogy kitavaszodott a Bertényi Miklós Füvészkertben Visegrádon,a másikat meg arról,hogy mekkora nagy hó esett Dobogókőn.Olvassátok szeretettel és nézzétek meg Anya képeit is.

A tavaszi Füvészkert....

A Füvészkert előtt.

A Szurdokban..

Levente öcsémnek is nagyon tetszett.

Gyönyörűen zöldültek a Bükkfák.

és kivirágzott az óriási madárcseresznyefa is.

A felső rét alatt láttunk egy szánkót,amivel a lovak a télen kivágott fát szokták kihúzni az erdőből.

Sokat tanultam latinul,mert szerintem itt az ideje,hogy tudjam a fák nevét latinul is.

Pihentünk egyet a kedvenc padunknál..

..és Apa sokat magyarázott a botanikáról..az Aranyesőről..

..és azt is mondta,hogy szerinte ez vadalmafa..

Nagyon tetszett a kilátás Visegrád várára.

..majd felmásztunk a Füvészkert legmagasabb pontjára a fekvő tölgyhöz,mert nagyon szeretem ezt a fát..

..az Öcsém is..

Visszafelé,megnéztem,hogy növekednek a fenyőcsemeték..

..és a legnagyobb meglepetésemre összefutottunk Koncz Antal kerületvezető Erdésszel,aki a kert gondnoka.

Vele volt Snapsz kutya is..

Nagyon jól éreztem magam én is és az Öcsém is a Füvészkertben,mert igazán gyönyörű tavasszal.Nagyon szeretek ott lenni,és az az álmom,hogy ha felnövök majd,az legyen a munkám,hogy Erdész lehessek egy Füvészkertben vagy Arborétumban,vagy egy kerületvezető Erdész mellett dolgozhassak.Igazán örülök annak mindig,ha az erdőben lehetek.Nekem az ERDŐ a második otthonom,Jó lenne ha az első lenne,mert a panel telepen nagyon nem szeretek lakni.

Ez a program megint nagy örömmel töltött el..a Tóni bácsival való találkozás meg főleg.

Dobogókő a hó alatt..

Április 19.-én megbolondult az időjárás.Akkora hó esett a hegyekben,hogy csak na.Persze itt nálunk Óbudán csak az eső szakadt.Apa és Anya azt mondta,hogy Béla kutya aznap nem sétál,hanem inkább úszik lent az utcán,mert olyan sok víz volt felénk.

Április 21.-én délután,iskola után a szüleim nagyon megleptek,mert felvittek minket Leventével Dobogókőre,hogy Áprilisban láthassunk még óriási nagy havat.

Hó az volt..Ekkorát még egész életemben nem láttam.

Az Óriási hó ami volt vagy 40-50 cm,mély.

Levente öcsém is nagyon boldog volt,bár egy kicsit az elején megijedt,mert ilyet még Ő sem látott.

Már az elején elkezdtünk hó-csatázni.

Kicsit nehéz volt elmenni a mély hóban a kilátóig,de mi azért elmentünk.

Gyönyörű volt a kilátás..

A kilátó után elmentünk a Zsindelyes felé.

Az öcsi nagyon vidám volt egész végig,és ennek én is örültem.

A Zsindelyesben Anya vett nekem egy kacsás hagymás kenyeret,ami az másik kedvencem ott.

A Sípályát is megnéztük..

A szokásos körünkön sokat bolondoztunk..

Behavaztuk az öcsit..

Tényleg óriási volt a hó..

Többször csináltam hóangyalt..és huppantam bele,mert nagyon jól esett,így április vége felé,ez a nagyon nagy hó.

De a túra végére rettentő szomorú lettem,mert észrevettem,hogy mekkora károkat okozott a nagy hó.Össze vissza tördelte a fiatal-gyerek bükkfákat,az ágaikat a törzsüket..Fájdalmas érzés volt a lelkemnek.

Jól éreztem magam Dobogókőn nagyon,szerintem a testvérem is,mert ekkora havat még sohasem láttam.De a végén nagyon szomorú lettem a fák fiatal fák miatt..Szerintem nem csak én voltam szomorú,hanem az itt dolgozó Erdészek is biztos..Sajnálom őket..

A blogbejegyzést írta és szerkesztette: Kiss Máté Zalán

A  fotókat készítette: Tóth Dóra (anya) és Tóth Levente az öcsém

Budapesten lakom,annak is az Észak-Budai végében,a Pilis-hegység alatt,Békásmegyeren.Ez azért jó,mert közel vannak a hegyek,és Dobogókő sincs olyan messze.

Ezért Apa meg Anya sokszor visz minket Dobogókőre.

Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, 700 méter magasan van.A levegője tiszta és egészséges.

A hegytetőt úgy képzeld el,hogy az a hegység legmagasabb pontja,mint Dobogókő a Visegrádi-hegységé.Felette már csak a nap süt és az ég van.Ami sokszor gyönyörű kék arrafelé.

Dobogókőre túrázni is lehet gyalogosan,mondjuk Pilisszentkeresztről vagy Pomázról..Igaz kicsit nehéz,mert jó magasan van,és eléggé messze gyalog.

De lehet menni autóval..

..és busszal is,ami Pomázról indul a HÉV állomás mellől.

Ha felértél Dobogókőre,onnan nagyon sokfelé lehet túrázni.Csak követni kell a turista-jelzéseket.

Dobogókőt nagyon sok ember szereti,ezért néha tömeg van,de ettől függetlenül én nagyon szeretem,meg Levente öcsém is.

Dobogókőnek két nagy kilátója van,ahonnan gyönyörű a táj.Látni a Börzsöny hegységet és a Dunakanyart is.Az egyik kilátója a Központi kilátó,ez nagyon közel van a busz megállóhoz és a nagy parkolóhoz.Az Eötvös Lóránd Menedékház mögött található.

Ilyen szép a kilátás.

Illetve a Rezső kilátó..ami körülbelül ezer méterre van a Központi kilátótól.

..és a KÉK körséta jelzésen érhető el,egy könnyű séta után..Az út jó,könnyű menni rajta,és az emelkedő is minimális.

Ebbe a kilátóba kevesebben járnak,így csendesebb a környéke,innen látható a Visegrádi vár,és tiszta időben a Tátra-hegység,meg egy furcsa nevű szikla képződmény ami úgy néz ki mint a sárkányok háta..a Vadálló kövek nevet kapta.

Egyébként Dobogókő körzetében még csuda érdekes dolgok vannak..Például a Zsivány sziklák..

Ez körülbelül 1500 méterre van Dobogókőtől lefelé Pilisszentkereszt irányában az Országos KÉK túra vonalán..Ezt a jelzést kell kövessétek.

Vannak ám Dobogókő alatt közvetlenül sokkal nagyobb sziklák,ezek a Thirring sziklák. Ide csak akkor szabad menni,ha jó az idő,mert az út eléggé veszélyes a gyerekek számára.

A sárga körséta jelzés visz a sziklákhoz,de az út nagyon keskeny,és elég nehéz.Viszont nem hosszú,csak 2000 méter a túra.

Dobogókőn az egyik legkedvesebb hely a szívemnek a Zsindelyes.

Ott a legfinomabb a zsíros-kenyér az egész világon.

Anyáék azt mondták,hogy olvasták egy könyvben,hogy az öreg Buddhista szerzetesek,azt mondják,hogy Dobogókő alatt dobog a Föld szíve.Ebben lehet valami,mert amikor Dobogókőn vagyunk az engem mindig nagy nyugalommal tölt el,és ha a kis öcsém beteg mert köhög,akkor is mindig oda megyünk,mert a jó levegő,mindig segít egészséggel megtelíteni Levente tüdejét.Ez meg nagyon jó dolog,mert akkor a testvérem is nagyon boldog,és sokat nevet.

Szóval én nagyon szeretek Dobogókőre járni,és legelőször ezt a helyet szerettem volna bemutatni Nektek!

Tudod-e blokk....

Az tudtad,hogy Dobogókőn,épült Magyarország egyik legrégebbi menedékháza?? 1897 év novemberére lett kész.A neve Báró Eötvös Lóránd Menedékház.Képzeljétek el,a mai napig üzemel,és nagyon finom,és olcsó az éttermében a rántott hús.A Menedékházban aludni is lehet.Egyszer majd én is szeretnék,azért,hogy a mögötte lévő kilátóból láthassam a napfelkeltét.

Fogadjátok szeretettel azt,amit Dobogókőről írtam.

Legközelebb a Zsivány sziklákhoz túrázunk el itt a blogban.

Remélem kedvet kaptatok Tőlem egy kis hegyi levegőhöz..

Jó Túrázást..

Lejegyezte: Zalán és Szabolcs az Apukám..