Az idei nyaram második sajnos egyben utolsó tábora a Zalaerdő Zrt- nél a Szentpéterfölde-i Horgász-tábor volt. Szentpéterföldén már jártam a Vadász-táborban tavaly meg idén júniusban is,viszont most idén elmehettem a  Horgász-táborba is.

A Horgász-táborban megismerheted a horgászatot, megtanulhatsz csalizni, fenekezni, illetve rengeteget horgászni. Horgásztunk a kis-tóban, nagy horgász-tóban illetve az utolsó előtti napon éjszaka is horgásztunk.  A Szentpéterföldére  a nagyszüleim Papa, és Mama vitt el, Nyergesújfaluról.

Hétfő

Hajnalban autóval elindultunk Nyergesújfaluról Szentpéterföldére a táborba ahová reggel 8-ra értünk oda.

Érkezés után kipakoltam a csomagjaimat, ezután Szommer Éva néni (Pedagógus - erdészeti szakértő) elmondta a programokat illetve a tábor szabályait. A táborban ugyanúgy tizenketten táboroztunk,mint a június végi Vadász-táborban. Ketten jöttünk Budapestről, Barnabás,aki első-második osztályos koromban volt osztálytársam,a Laborc Iskolában, illetve én. Jöttek gyerekek Marcaliból, Nagykanizsáról,Lovásziból,Bakról és még Szlovéniából is Ljubjanából.

Az ismerkedés, után elmentünk a nagy horgásztó körül kirándulni (Szentpéterfölde-i tó), de előtte megetettük a vaddisznókat kukorica szórással, fűvel és szalmával,pont úgy ahogy a Vadász-táborban. A horgásztó tiszta időben nagyon szép volt.

A tó kerülés után az erdőben láttunk nagyon sok gombát, illetve egy hódvárat is.

Majd megnéztük a kis tavakat is ahol a tábor folyamán horgásztunk. Ezután megebédeltünk, utána csendes pihenő következett. Csendes pihenő után egy versenyhorgász érkezett Zalaegerszegről, Nagy Zoltán akivel elmentünk a kis horgásztóra horgászni. A horgásztáborba egy 5 méteres horgászbotot hoztam, de Zoli bácsi oda adta az ő spicc botját, mert szerinte azzal érdemes először horgászni kezdőknek. A horgásztóban a spicc bottal 11 darab kb. 3-5 dekás vörös szárnyú keszeget fogtam, de mindegyiket visszaengedtem a tóba. Az egyik táboros horgásztársamnak,Viktornak akkora szerencséje volt fogott egy 3-4 kilós pontyot, de természetesen visszaengedte a pontyot a tóba. Délutáni horgászat után vacsoráztunk, majd még egy órára visszamentünk a horgász-tóhoz. Egle Zoli bácsi (a Bánokszentgyörgyi Erdészet Vadászati és Műszaki vezetője) egy 4 kilós pontyot fogott, természetesen  ő is visszaengedte a pontyot,hiszen a táborozók, mi mind,sport horgászok vagyunk. Ezután este fél 9-kor visszamentünk a táborba. A tábor első napja számomra nagyon  jól telt.

Kedd

Reggeli után kimentünk a kis horgásztóra horgászni 9 órakor.  Egle Zoli bácsi segített az 5 méteres horgászbotomat spicc botra átalakítani ideiglenesen. Délelőtt egy vörös szárnyú keszeget, egy dévér keszeget, illetve naphalat fogtam, de mindegyiket visszaengedtem. Néhány táboros horgásztársam 2-4 kilós pontyot fogott.

Délelőtti horgászat után megebédeltünk, majd csendes pihenő után újra kimentünk a kis horgásztóhoz horgászni. Délután 5 vörös szárnyú keszeget fogtam, természetesen visszaengedtem őket.  Az egyik táboros horgásztársam a Barnabás majdnem fogott egy pontyot, de a ponty elszakította a szerelékét,és elúszott. Hála nem történt semmi baj a horgászbotjával, Zoli bácsi új szereléket kötött rá. Horgásztársaim megint fogtak 3 kilós pontyot. Délutáni horgászat után szalonnasütés volt. Lehetett szalonnát, virslit, és kenyeret sütni. Természetesen mind a háromból sütöttem.

Ezután visszamentünk másfél órára horgászni, de sajnos nem fogtam semmit. Ezután este fél 9-kor visszamentünk a táborba. A tábor második napján is nagyon jól éreztem magam.

Szerda

Reggeli után 9 órakor kimentünk a nagy horgásztóra horgászni  (Szentpéterfölde-i tó).

A nagy horgásztóban nem volt horgász-szerencsém. Viszont Zoli bácsi fogott keszeget, dévérkeszeget, illetve vörös szárnyú keszeget is. Szerencsétlenségemre a bal lábamat, illetve jobb kezemen az egyik ujjamat megcsípte egy darázs, de semmi baj nem történt, csak az ujjam feldagadt illetve viszketett utána. Bevallom kissé megijedtem,oda is szaladtam Egle Zoli bácsihoz azonnal. Ő meg vitt Éva nénihez,hogy bekenjük és beborogassuk a csípést.Hála kiderült,hogy nem vagyok allergiás a darázscsípésre (szerencsére).

Horgászat után megebédeltünk, majd a csendes pihenő után kimentünk a kis horgásztóhoz horgászni. Délután 1 naphalat fogtam, míg a horgásztársaim 2-3 kilós pontyot fogtak. Igaz ők fenekeztek, én pedig úszóval horgásztam.Horgászat után vacsora következett A vacsora pizza volt. Volt sonka-kukoricás, szalámis, sajtos illetve magyaros pizza is. A mai nap számomra nagyon jól telt,leszámítva a darázscsípést.

Csütörtök

Ma elég hosszú napunk volt, mert éjszakai is horgásztunk a kis-tó melletti horgásztóban.

De kezdjük a legelején a napnak. Reggeli után 9 órakor kimentünk a kis horgásztóra horgászni. A tábor folyamán Szentpéterföldén,amikor horgásztunk délelőtt és délután is,elképesztő hőség volt. De ez benne van a horgászatban,jobb ha a horgász "hőálló". Délelőtt nem fogtam egyetlen halat se. Ez szintén benne van  horgászatban, hogy nem mindig sikerül kifogni halakat a tóból, akár jó csalid van, akár nincs jó csalid. Én mindig csontit használtam a táborban mert arra könnyen jönnek a halak, és legjobb esetben egy kis pontyot is ki tudsz vele fogni a tóból.

A horgászat közben meglátogatott minket a Kanizsa Tv és Steyer Edina a Zalaerdő Zrt központjából. Velük beszélgettünk mi táborozók, hogy hogyan telnek a napjaink,illetve, hogy mennyit horgászunk naponta (rengeteget) és milyen halakat fogtunk. Én az idei Vadász-táborról beszélgettem velük,mert még kezdő horgász vagyok,a vadászatról meg nagyobbak az ismereteim.

fotó: Steyer Edina Zalaerdő Zrt

Ezután megebédeltünk, majd csendes pihenő után visszamentünk a kis-tóhoz horgászni. Óriási szerencsém volt mert a tóból kb.30-50 dkg körüli kis pontyot fogtam ki. Nagyon büszke voltam magamra, mert most már  elmondhatom hogy én is fogtam egy pontyot, igaz nem 3-4 kilósat mint a többiek de ennek is természetesen nagyon örültem. A kis pontyot is visszaengedtem a tóba,nőjön jó nagyra. Talán majd jövő nyáron kifogom.

Ezután megvacsoráztunk. A vacsora olaszos-bolognai spagetti volt. Vacsora után mentünk az esti horgászatra. Éjszaka a kis-tó melletti másik horgásztóhoz mentünk a vadászház mellé. Éjszaka egy vörös szárnyú keszeget fogtam. Éjszaka nagyon jó volt horgászni a sötétben. A horgásztóban ahol éjszaka horgásztunk harcsa is található, de senki nem fogott harcsát. Ezután késő este visszamentünk a táborba. A tábor utolsó előtti napja számomra nagyon jól telt.

Péntek

Sajnos eljött az utolsó nap a horgásztáborban. Reggeli után kimentünk a kis horgásztóhoz horgászni, de sajnos elkezdett esni az eső, illetve elkezdett villámlani, és dörögni az ég,és jó nagy vihar kerekedett, ezért vissza kellett gyorsan futni a Horgászlakhoz, így elmaradt a délelőtti horgászat.

Ezután bepakoltunk a táskába, beszélgettünk, rendet tettünk a Lakban, megebédeltünk.

Délután 2 órakor jött értem Anya és Apa, majd elindultunk haza Budapestre. 

Nagyon szépen köszönöm a Zalaerdő Zrt-nek hogy elmehettem Szentpéterföldére a Horgász-táborba is az idei nyáron. Köszönöm Éva néninek, és Zoli bácsinak hogy vigyázott rám, illetve ránk a táboros társaimra. Gondos, minket szerető pót-szüleink voltak.

Megbeszéltük Éva nénivel és Zoli bácsival. hogy jövőre szeretettel várnak vissza táborozni Szentpéterföldére.

A  bejegyzésemet szeretettel szeretném ajánlani a Zalaerdő Zrt dolgozóinak, illetve Szommer Éva néninek és Egle Zoltán bácsinak. Illetve minden kedves blogolvasónak.

Köszönöm szépen a Papának és a Mamának aki abban segített hogy eljussak, illetve Anyának és Apának hogy hazajöjjek a horgásztáborból.

A bejegyzést írta és szerkesztette: Kiss Máté Zalán a kis-Erdész a Pilisi Parkerdőből.

képforrás: http://www.zalaerdo.hu

Az elmúlt héten, a Nagybátyámnál jártam aki a Bükk hegységben az Északerdő Zrt-nél kerületvezető Erdész. Egy hétig tanulhattam tőle, hogy mi az erdészek munkája.

Az Erdész védi, gondozza és folyamatosan figyelemmel kíséri az erdők faállományát, növényvilágát. Elvégzi az erdőgazdálkodási munkákat (telepítés, vágás, ápolás, feldolgozás-előkészítés), illetve egyes erdészek mint például: az Északerdőnél, Pilisi Parkerdőnél,Ipoly Erdőnél és más Állami Erdőgazdaságnál is,vadásznak, mert a munkájuk része, azaz, az erdész feladatai közé tartozik. (a nagybátyám például,nem vadászik).

Soós Tamás a nagybátyám, 1986 óta kerületvezető Erdész az Északerdő Zrt Lillafüredi Erdészetében.Nála tölthettem el egy hetet az idei nyári szünetből. A faállomány feldolgozás-előkészítésében segédkeztem Neki, azaz fát jelöltem, erdész nyelven fogalmazva.

Képforrás: http://www.eszakerdo.hu

Az erdészeti munka mellett nagyon sok szuper-jó programot szervezett Tamás és felesége, Ildi a számomra, a náluk töltött egy hét alatt.

Voltunk Egerszalókon a Termálfürdőben, a Miskolci Vadasparkban, illetve utaztunk a Lillafüredi kisvasúton,megnéztük a Garadna-i Erdészeti Múzeumot, Lillafüreden a LAÉV-et bemutató Kiállítást,és jártam Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban is.

Szombat

Délelőtt autóval elindultunk Budapestről,Miskolc-Garadna völgybe ahová kora délután érkeztünk meg. Sajnos Anyáék Levente öcsém miatt csak egy órát maradtak beszélgetni Ildivel meg Tamással, mert Leventének sajnos nem volt túl jó napja. Nagyon fárasztó volt neki szenzorosan az új és ismeretlen környezet,az idegen hangok,és ez nagyon megterhelte.

Mikor Anya, Apa, Betti és Levente hazaindultak Budapestre,a Nagybátyámnál kipakoltam a csomagjaimat, ezután játszottam a nagybátyám kutyájával Barnival, aki egy 14 éves öreg magyar vizsla. Amikor kint játszottunk Barnival akkor kissé megugatott, Jocky kutya,az Erdész ház házőrzője. De hát ő ilyen.9 éves, nagyon morgós juhász típusú keverék eb. A nap hátralevő részében, beszélgettem a nagybátyámmal illetve a feleségével az Ildivel, olvastam, és pihentem,vacsoráztam.

Vasárnap

Reggeli után a nagybátyámmal kimentünk az erdészeti múzeumhoz Garadnára ahol nagyon sok érdekességet láttam.

Volt számos trófea, jó pár láncfűrész gép, és a Bükk-hegység legjellemzőbb fafajainak bemutatója.

A hegység faállományának 42%-a tölgy, 27% bükk, 17%-a cser, akác,gyertyán, 4%-a kemény lombos, 2%-a lágy lombos, 8%-a fenyő.Ki voltak állítva a Bükk-hegység legjellemzőbb falevelei,és egy erdészeti mini vadles is amire fellehetett mászni. A múzeum után visszamentünk a nagybátyám házához és ezután pihentünk.

Délután elmentünk az Egerszalóki termálfürdőbe ami Eger mellett kb.8 kilométerre található. Az Egerszalóki termálfürdőben még soha nem voltam, igaz 5-6 évvel ezelőtt jártam Egerszalókon de nem a termálfürdőben, hanem tanösvényen és akkor láttam először a termálfürdőt,meg a sódombot.

Jó pár medence van a fürdőben, például: forró,langyos, hideg vizes medence, és a kicsiknek egy gyerek medence is. Érdekesség hogy a termálfürdőben van egy sétány ahol 4 különböző kis medence van a 18 foktól kezdve a 30 fokon át a 36 fokig, bokáig érő vízben,köveken sétálsz. Olyan mint a mezítlábas tanösvény csak termálfürdő verzióban. Mi a langyos és a 36 fokos medencében voltunk. Mind a két medence nagyon jó volt. Mindenkinek ajánlom az Egerszalóki termálfürdőt. A termálfürdő után visszamentünk Garadnára. Második nap számomra nagyon jól telt.

Hétfő

A mai napon reggel 7 órakor a nagybátyámmal kimentünk az erdőbe fákat jelölni Bánkút térségében. Az Erdész azért jelöl fát, mert ami már beteg vagy rossz törzsű azt sajnos ki kell vágni a favágóknak, de az erdésznek kell elsősorban megjelölnie azokat a fákat amit majd később a favágók kivágnak. Nagybátyámmal,bükk fákat jelöltünk, az erdőgondozás jegyében..Az erdész jelöléskor fajelölő spray-t, illetve átlaló-t használ ahhoz hogy megtudja mérni hány centiméteres a fa törzsátmérője,azaz milyen vastag a törzse. Az erdész fa egyik oldalán egy pontot jelöl, a másik oldalán pedig kettőt, egyet fentebb illetve egyet a tövén.

Amikor megérkeztünk az erdőbe akkor Tamás megmutatta hogyan kell fát jelölni spray-vel illetve hogyan kell mérni az átlalóval. Nagyon sok fát jelöltünk, nem tudom pontosan mennyit de körülbelül 250 fát jelölhettünk. Fajelölésnél ott volt Tamás kutyája Barnabás az öreg magyar vizsla. A jelölés után elmentünk Bánkút-i síházhoz ahol a kéktúra pecséttel pecsételtünk .Bánkúton körülbelül 6 éve jártam utoljára, így nagyon örültem neki hogy újra ott lehettem. Ezután elmentünk Jávorkútra a Nagybátyám kollégájához,aki ugyanúgy kerületvezető Erdész mint a Tamás, de ő például vadászik is. Neki is ugyanúgy van egy öreg magyar vizslája a Báró kutya. Az erdészt Bakti Péternek hívják. Petinek Jávorkút környékén van a kerülete,a nagybátyáméval határos kerület. Jávorkúton volt a nagybátyám első Erdész háza amikor kerületvezető Erdész lett 33 éve. Ezután visszamentünk Garadnára. A Nap hátralévő részében pihentem, olvastam, vacsoráztam, és beszélgettem Tamással és Ildivel.

Kedd

Reggel 7 órakor a nagybátyámmal újra kimentünk fát jelölni Bánkút térségében. Ugyanoda mentünk fát jelölni mint tegnap voltunk az Alsó-Borovnyákra. Hétfőn nem tudtuk befejezni a fák jelölését, így ma megcsináltuk. Egy kicsit nehéz volt fát jelölni mert meredeken kellett leereszkednünk, nagyon nehéz terepen,de azért sikerült,a fák jelölése. Barni kutya most nem volt velünk mert öreg és reggel alig bírt lábra állni. Körülbelül a két nap alatt kb.500 fát jelölhettünk. A Jelölés után elmentünk Sebes vízre a panzióhoz, ahol Tamás  az ismerőseivel beszélgetett. Addig körülnéztem a Sebes vízi tó körül. A sebes vízi tó nagyon szép, lehet rajta horgászni. Pisztrángot fogni.

Ezután visszamentünk Garadnára ahol felszálltunk a kisvasútra és elmentünk vele Miskolcra a Dorottya utcához. Nagyon örültem neki hogy kisvasutaztam, mert most már jártam az összes Bükkben lévő erdei-vasúton. Sajnos sokan voltak a vasúton, mivel Magyarország egyik legforgalmasabb kisvasútja ez. Elárulom hogy nagybátyám most utazott először végig rajta eddig mert csak szakaszonként utazott a vonaton,és Garadnától csak Majláthig utazott régen. Kisvasút mozdonya egy Mk48-as D02-506-os pályaszámú mozdony volt. Nagyon jó volt a vasutazás. A program után Tamás felesége,Ildi értünk jött és elvitt minket Diósgyőrbe pizzázni. Én egy Terrazza  pizzát ettem amiben volt tejfölszósz, sajt, füstölt sonka, szalámi, főtt tojás, mozzarella. Nagyon finom volt a pizza. pizzázás után visszamentünk Garadnára. Nap hátralévő részében pihentem, beszélgettem Tamással és Ildivel, olvastam, és vacsoráztam.

Szerda

Ma nem jelöltünk fát a nagybátyámmal, de sok helyen jártam Garadna körül. Jártam reggel Miskolcon a Ládi rakódónál a fatelepen,mert jött egy fakitermelő nagyon sok fát válogatni és Tamásnak ott kellett lennie. A terepjáróból néztem végig,hogy hogyan történik a rönkök kiválogatása. Ládi rakodó után elmentünk Csipkéskút környékére ahol Tamás két Északerdős kollégájával beszélgetett, majd elmentünk Jávorkútra az erdészházhoz ahol beszélgettünk a Bakti Petivel, illetve játszottam a Báró kutyával. Ezután elmentünk Sebes-vízre a Panzióhoz, ahol ma jobban megnézhettem, hogy mennyi pisztráng van a nevelő medencékben. Majd Tamással megnéztük Újmassa-kőbánya körül az erdőt, mert az előző héten sajnos arra erdőtűz volt, és vissza kellett ellenőrizni az tűz utáni állapotot. Majd visszamentünk Garadnára. Délután pihentem, olvastam, játszottam Barnival az öreg magyar vizslával, beszélgettem Tamással és Ildivel, illetve vacsoráztam meg sokat olvastam.

Csütörtök

Csütörtök reggel kimentünk a Nagybátyámmal Jávorkút környékére, mert befejezték a fakitermelést és a fa-szállító kamion reggel megérkezett a fakitermeléshez  elvinni a fát, ezért ott kellett lennünk, a fát átadni.

Ezután elmentünk Lillafüredre az Erdészethez mert Tamásnak dolga volt a hivatalban, majd a LAÉV Múzeumhoz mentünk szintén Lillafüredre. A múzeumban nagyon sok makett volt,és ábrázoló fotós tábla hogy a lillafüredi erdei vasúton milyen személykocsik, mozdonyok közlekednek.Nagyon tetszett a kiállítás.

Ezután kimentünk fát jelölni Ómassa térségébe.Most is bükk fákat jelöltünk,körülbelül 100-at.

Véletlenül fajelölés közben lefújtam a Barnabás kutyának a hátát narancssárga festékkel, de Tamás nem szidott le. A Nagybátyám mesélte is hogy az ő gyakornokai többször is lefújták jelölés közben a Barnabást. Fajelölés után visszamentünk Garadnára. Délután Ildivel és a Nagybátyámmal kimentünk Miskolcra a Vadasparkba. A parkban nagyon sok állatot például: kétpúpú tevét, emut, tatut, pekarit, huszármajmot, hosszú szőrű kecskét, rénszarvast, vaddisznót, barna medvét, farkast, muflont, gímszarvast láttunk. Vadasparkban kaptunk zoo-csemegét amivel megtudtuk etetni az állatokat. Egyébként legjobban a nagyon vicces kecskék és a szarvasok tetszettek. A  Vadasparkot 1983. augusztus 20-án nyitották meg Miskolcon. A program után visszamentünk Garadnára. Nap hátralévő részében pihentem, olvastam, beszélgettem Ildivel és Tamással, illetve vacsoráztam.

Péntek

Péntek reggel a Nagybátyámmal kimentünk Szentlélekre a Pálos kolostorhoz. A Pálos kolostort Szentléleken a XIII. században építették, mára elég rossz  állapotban van, elkezdték megerősíteni illetve felújítani,de Tamás szerint csak még rosszabb állapotba került. A felújítást több mint 10 éve végzik, de sajnos még nem jutottak a végére, az általam látottak szerint sem.

A Pálos kolostor után a Köpűs-kő hegyre mentünk ahol nagyon szép volt a kilátás. Nagyon szép tiszta idő volt,és gyönyörű volt az erdő és a Bükk.hegység. 

Köpűs-kő

Majd Jávorkúton át elmentünk Miskolc-Tapolcára, hivatalos ügyben. Ezt követően visszamentünk Garadnára pihenni, mert délután az Ildivel elmentünk a Hermann Ottó múzeumba Miskolc belvárosába. Igaz zárás előtt 50 perccel értünk oda, de megtudtuk nézni. A múzeumban nagyon sok ásvány, régészeti lelet, érdekesség a dinoszauruszok korából, illetve tengeri élőlényekkel kapcsolatos bemutató nézhető meg. Mindegyik nagyon tetszett.Rengeteg ásványt fotóztam és küldtem el Viberen a Geográfusnak tanuló Betti nővéremnek.Remélem majd hasznát tudja venni az Ásványtan-óráin az Egyetemen.

Ezután Komlós-tetőre mentünk pizzázni, ahol Ildi barátai is ott voltak. Én egy Piedone pizzát kértem és ettem, amiben volt paradicsomszósz, mozzarella, sonka, vörös-bab, kukorica és bacon. Ildi barátaival sokat beszélgettünk. Pénteken is nagyon jól éreztem magam.

Sajnos eljött a Garadna-völgyi látogatásom vége.Nagyon szomorú voltam miatta. De szerintem Barnabás kutya is,hogy már nem fogok játszani többet vele a nyáron.

Másnap,szombaton reggel összepakoltam a csomagjaimat nagyon nehéz szívvel,és reggel 9 órakor elindultunk vissza Budapestre.

Köszönöm szépen a Nagybátyámnak Soós Tamásnak és a feleségének Soós Tamásné Szegedi Ildikónak hogy az egy hét alatt a pót-szüleim voltak,sok érdekes helyre elvittek, és vigyáztak rám. Nagyon köszönöm Tamásnak, hogy tanulhattam mellette egy hétig az Erdész szakmát. Remélem hogy jövőre megengedik megint, hogy eljöhessek hozzájuk egy hétre Garadna-völgybe, mert nagyon de nagyon jól éreztem magam amíg itt voltam. Ígérem,ha lehet,akkor jövőre is,nagyon sok fát szeretnék megjelölni, az erdőgondozás keretében, hogy a Nagybátyám munkáját segítsem,és még többet tanulhassak az ERDŐRŐL.

Köszönök szépen MINDENT DE MINDENT..

A bejegyzést írta és szerkesztette: Kiss Máté Zalán a kis-erdész a Pilisi Parkerdőből.

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok a blogbejegyzésem.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

Kedves Olvasóim, tudom hogy már nagyon régen írtam naplót de most nem naplót hanem blogot fogok írni az öt napos Vadásztáborról amit Zala megyében töltöttem.

.Az idei nyaram első tábora a Zalaerdő Zrt- nél a Szentpéterfölde-i vadásztábor (haladó) volt, ami azt jelenti,hogy aki már tavaly is járt a vadásztáborban az most még jobban megismerheti a vadászati kultúrát. Nagyon sok érdekes program volt például: esti vadászat, kirándulás, lövészet,  szalonnasütés.

A vádásztáborba a nagyszüleim Papa, Mama illetve az unokatestvérem Balázs vitt el.

Hétfő

Hajnalban autóval elindultunk Nyergesújfaluból Szentpéterföldére a vadásztáborba,ahová reggel 8-ra értünk oda. Érkezés után kipakoltam a csomagjaimat és rögtön utána tízóraiztunk. Tízórai után Szommer Éva néni (pedagógus - erdészeti szakértő) elmondta a programokat illetve a tábor szabályait. Ezután elmentünk a horgásztó körül kirándulni illetve gombászni. Horgásztó nagyon szép sok gyékényt láttunk. Egyébként még a nyáron jönni fogok Szentpéterföldére nem vadásztáborba hanem a horgásztáborba először.

A tó után egy erdőbe érkeztünk ahol nagyon sok gombát pl: vargányát, keserű gombát láttunk. A kirándulás után megnéztünk vadászház mellett lévő kutyákat. 4 kutya van: Pele (szálkásszörű tacskó), Árnyék (bajor hegyi véreb), Lenke és Villám (alpesi tacskó). Ezután visszamentünk a vadászházhoz és Egle Zoli bácsi (a Bánokszentgyörgyi Erdészet Vadászati és Műszaki vezetője) megmutatta a kürtjeit. Volt nagyon szép nagy kürt, illetve egy picike kürt is. Én is kipróbáltam a kürtölést,de nem ment nekem annyira fényesen. A kürtölés után megebédeltünk illetve utána pihentünk. A csendes pihenő után Zoli bácsi megmutatta egy gímszarvasnak az agancsait borjúkortól egészen az öregkorig. Ezután elmentünk a vadászház körüli erdőbe kirándulni. Az erdőben csomó bükkfát, tölgyfát láttunk. Viszont az erdőben az esőzés miatt jó nagy sár volt, de mi gumicsizmában mentünk ki az erdőbe úgyhogy nem volt baj. Kirándulás után vacsoráztunk és rögtön utána jöttek a vadászok és lehetett választani hogy melyik vadásszal akarunk ki menni az erdőbe vadászni. Lehetett a Pista bácsival, Zoli bácsival, Béla bácsival, illetve egy Erdőmérnökkel Alex bácsival menni. Én a Pista bácsit választottam mert neki volt a legmesszebb a kerülete illetve azért mert Söjtör-i és Söjtörről van egy ismerősöm. ( Toplak Józsi aki már 23-szor végigment a Kinizsi 100-as teljesítmény túrán Békásmegyertől egészen Tatáig) Sajnos idén csak vaddisznóra lehetett vadászni, szarvasra nem. Pista bácsival egészen Pördeföldéig mentünk ki egy vadlesre. A vadlesről láttunk őzet, rókát illetve csomó békahangot hallottunk. Sajnos Vaddisznó nem jött puskavégre. Ezután visszamentünk a táborba. Első nap a táborban nagyon jól éreztem magam.

Kedd

Ma is jó programok voltak a táborban. Például: szalonnasütés, íjászat, etetés. Reggeli után a vadászház mellett a vaddisznós-kertben megetettük a vaddisznókat kukorica szórással, fűvel, szalmával. Illetve Zoli bácsi azt is megengedte hogy bemenjünk a vaddisznókhoz.

Vaddisznóetetés után játszottunk az Aranyásó kártyajátékkal. Ezután megebédeltünk illetve utána csendes pihenőztünk.

Csendes pihenő után Zoli bácsi tartott nekünk fegyverismeretet. Volt sörétes puska amivel általában madarakat szokták lőni, volt légpuska, kispuska,vadászpuska de nekem mindig a sörétes puska tetszett. Fegyver bemutató után szalonnasütés volt. Most is nemcsak szalonnát lehetett sütni hanem még virslit is. Ezután következett az íjászat. Íjászkodáskor egyszer eltaláltam a  táblát illetve egyszer meg  nem sajnos. Íjászat után jött a lövészet ahol lehetett kispuskával illetve légpuskával lőni. A lövészet egyéb iránt nekem nagyon tetszett, mert ha Erdész leszek felnőtt koromban,akkor mindenképpen meg kell majd tanulnom vadászni is, mert nagyon sok Erdőgazdaságnál, az Erdész nem csak Erdész, hanem vadásznia is kell.Lövészet után visszamentünk a táborba. A tábor második napján is jól éreztem magam.

Szerda

Ma igazán nagyon jó programok voltak a táborban. Például ma mentünk Keszthelyre a vadászati illetve a modellvasút kiállításra. Reggeli után tegnaphoz hasonlóan megetettük megint a vaddisznókat kukorica szórással, fűvel, szalmával. A vaddisznók etetése után vadászkutya ismeretet tanultunk, ahol az Éva néni megmutatta a vadászkutyákat képeken és elmagyarázta hogy mire képesek. Például a bajor hegyi vérebet után-keresésre illetve a tacskót vaddisznóhajtásra és vadászat utáni után keresésre, alkalmazhatjuk. Vadászkutya ismeret után megebédeltünk. Ebéd után elmentünk Keszthelyre a vadászati és modellvasút kiállításra. Először a vadászati kiállítást néztük meg Keszthelyen. A vadászati kiállításon nagyon sok trófea, állat, agancs mintha az állatoknak a természetes élőhelyükön sétálnál. A kiállítás 5 teremből, 5 földrészből részből áll.

Ezután a modellvasút kiállítást néztük meg. A kiállításon sok terepasztal, vonat, illetve több mint 2,7 kilométer hosszú sínhálózat látható. A terepasztalon nagyon sok Pico vonat modell fut (magyar, német), illetve nagyon sok a makett állomás. Európa egyik legnagyobb modellvasút kiállítása amit láthattunk.

A modellvasút kiállítás után elmentünk a Zalaszabar-i Szabadidőparkba hullámvasutazni. Hullámvasúton még,sohasem utaztam, ez volt az első hullámvasutazásom. Igaz rövid a hullámvasút, de 4 kört mehettünk rajta. A hullámvasutazás után visszautaztunk Szentpéterföldére. Ezután vacsoráztunk és ezt követően jött az esti vadászat. Vadászatkor most is újra Pista bácsival mentem,ki a lesre. Most is messzire mentünk az Ortaháza melletti erdőbe. A vadlesről sok őzet, szarvasbikát láttunk. Vaddisznót most se láttunk sajnos, de a röfögésüket hallottuk,jó közelről.Este 10 óra körül visszamentünk a táborba. A tábor harmadik napján is nagyon jól éreztem magam.

Csütörtök

Ma is jó programok voltak a táborban. Például: térképismeret, rókavadászat illetve újra lövészet. Reggeli után térképismeret foglalkozás volt. Éva néni elmagyarázta nekünk mire használják a térképet. Tájékozódásra használják például: turistatérképként, városi térképként, autóstérképként. Nagyon sok része van például: méretarány, térképlap, jelmagyarázat.

A térképismereti foglalkozás után rókavadászat volt. Rókavadászaton a feladat abból állt hogy 3 csapatnak  21 darab róka kártyát kellett megtalálni,és aki a legtöbbet találja meg az lesz a győztes. A mi csapatunk sajnos csak 4 darab rókakártyát talált meg, de hát ez van. Ezután a feladat az volt hogy 3 csapatnak  7 db kártyát kellett eldugnia és az csapat aki nem szemtávolságra rakta a kártyát az pontot veszít. A mi csapatunk 2 pontot veszített mert nem szemtávolságra raktuk a kártyát.Nem bántuk,mert nagyon jót játszottunk.

Rókavadászat után megebédeltünk. Ebéd és csendes pihenő után lövészet következett. Most is lehetett légpuskával illetve sörétes puskával is lőni. Először a légpuskával lőttünk és most nagyon szépen találtam el a céltáblát.

Ezután a sörétes puskával lőttünk. Sörétes puskával sohasem lőttem,és elárulom nagyon nagy élmény volt vele lőni, rezgett tőle rendesen a vállam.Lövészet után vacsoráztunk. A vacsora pizza volt. Vacsora után vadászat következett. Most  Egle Zoli bácsival mentem a lesre, Szentpéterfölde és a Pördefölde közötti erdőbe. Láttunk 3 darab szarvas bikát, mezei nyulat, illetve sok vadmalacot. De sajnos elkezdett esni az eső így vissza kellett menni a táborba. A tábor utolsó előtti napján is jól éreztem magam.

Péntek

Sajnos eljött az utolsó nap a táborban. Reggeli után kirándulás volt a tó körül. Most is a kiránduláson nagyon sok gombát vargányát, keserű gombát, illetve még gyilkos galócát is láttunk. Nagyon jó volt utoljára látni a tavat.

Kirándulás után megetettük a vaddisznókat fűvel, kukorica szórással, illetve szalmával. Ezután bepakoltunk a táskába és délután egy órakor jött értem Apa és Anya, majd elindultunk haza Budapestre.

Nagyon szépen köszönöm a Zalaerdő Zrt-nek hogy újra elmehettem a Vadásztáborba Szentpéterföldére. Köszönöm Éva néninek, és Zoli bácsinak hogy újra vigyázott rám illetve ránk, a táboros társaimra.

A bejegyzésemet szeretettel szeretném ajánlani a Zalaerdő Zrt dolgozóinak, illetve a Vadászoknak akik foglalkoztak velem és társaimmal, illetve Szommer Éva néninek és Egle Zoltán bácsinak.Illetve minden kedves Olvasónak.

Remélem a Horgásztábor is ugyanilyen jó lesz egy hónap múlva.

Köszönöm szépen a Papának és a Mamának aki abban segített hogy eljussak, illetve Anyának és Apának hogy hazajöjjek a vadásztáborból.

Igazi élményeket kaptam idén is Zala megyében, amit a szívemben fogok őrizni,örökké.

A bejegyzést írta és szerkesztette: Kiss Máté Zalán a kis-erdész a Pilisi Parkerdőből.

Kedves Olvasóim, az idei nyaram első Naplóját a Zala megyei Szentpéterföldén eltöltött Vadásztáboromról írom Nektek.

Anya és Apa úgy gondolta,hogy ez egy nagyon jó lehetőség a számomra,mert az Erdésznek sok Erdőgazdaságban feladata a vadászat.Itt kis-hazámban a Pilisi Parkerdő területén is vadászniuk kell az Erdészeknek. A Zalaerdő Zrt idén rendezte az első Vadásztáborát,ahová én is és Nyerges Zsombor osztálytársam is elmehettünk. Összesen tizenketten voltunk a táborban, aminek én is és Zsombi is nagyon örültünk. Nagyon szépen köszönjük,a Zalaerdő Zrt-nek,hogy fogadtak minket a táborban. Tavaly is nagyon jól éreztem magam Obornakon.

Fogadjátok Szeretettel a Naplómat és egyben élménybeszámolómat a táborról..

Ez volt a Vadásztábor Krónikája.

A Vadásztáborról a Zalai Hírlap cikke itt érhető el:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-termeszet-erintetlen-csodai-varjak-a-heten-a-8-14-eves-fiatalokat-2439462/

Az Echo Tv Hazai Vadász című műsorának műsorelőzetese (2018.07.07 szombat) meg itt:

http://hazaivadasz.hu/2018/06/29/nyari-vadasztabor-a-zalaerdo-zrt-nel-2018-06-28/

Egyébként Anyáék nagyon meglepődtek,hogy Vadászruhában jöttem haza..Illetve rögtön másnap el is kezdtem a Naplóm megírását..

Nagyon jól éreztem magam Szentpéterföldén,és még a táborban mondtuk Zsombival, Éva néninek,hogy jövőre is szeretnénk jönni,ha lesz megint Vadásztábor. Éva néni azt mondta,mehetünk és szeretettel várnak minket jövő nyáron is. Hazafelé meg is beszéltük Zsombival,hogy újra ott a helyünk.

Szeretném még egyszer megköszönni, a Zalaerdő Zrt-nek,hogy nagyon de nagyon jól érezhettem magam a táborukban.

A bejegyzésemet és a Naplómat Szeretettel ajánlom, Minden kedves Olvasómnak. Külön ajánlom a Zalaerdő Zrt és a Pilisi Parkerdő Zrt összes dolgozójának.

(Hat embernek külön is köszönöm,a Parkerdőből,mert ha ők nem lennének,nem ismerhettem meg volna ennyire részletesen az Erdészek világát: Szedlacsek Rozi néninek, Kiss Boglárkának a Budakeszi Vadaspark környezeti nevelőjének, Zambó Péter Vezérigazgató Úrnak,Brandhuber Ádámnak a Pilismarót Erdészet vezetőjének, Mészáros Péter Erdőmérnöknek és Ribiánszky Gergely Erdőmérnöknek aki a példaképem..)

A bejegyzést szerkesztette és a Naplót írta : Kiss Máté Zalán a kis-erdész ( a Pilisi Parkerdőből)

Mindenkitől elnézést kérek,hogy áprilisban nem írtam Naplót,de az utóbbi hónapban nagyon sokat tanultam az iskola miatt. Hétvégenként meg ha tehettük,az erdőt jártuk,mert Apa mostanában nagyon sokat dolgozik,és Ő is az Erdőben tudja a legjobban kipihenni magát,ahogy én is.

Szombaton Pilisszentivánon jártam, Brandhuber Ádám a Pilismaróti Erdészet vezetője meghívására, a IV.Parkerdő Kupa Fakitermelő Versenyen, mert szerinte is már itt az ideje, hogy ha már Erdésznek készülök,akkor belekóstoljak egy kicsit a Fások világába is.

Erről írtam Naplót Nektek,fogadjátok SZERETETTEL a krónikámat.

A Naplóm mai bejegyzése:

A Valkói Titánok

Ildikó néni,Mihály és idősebb Mihály bácsi,és Péter bácsi. Idősebb Mihály bácsi 70 éves és még mindennap kijár az erdőbe vágni. Nagyon tisztelem Őt miatta,de a többi Valkói Favágót is.

Kiss Boglárkával a Budakeszi Vadaspark asztalánál. Bogi környezeti nevelő és Erdőmérnök.

Brandhuber Ádámmal a Pilismaróti Erdészet vezetőjével.

Lujó finomságai..

STIHL bemutató..

Nekem nagyon tetszett..

A gépek.

Mészáros Péter erdőmérnök konferálja a Fakitermelő versenyt.

Valkó I.Csapata

Kajon Jánossal a Valkói Erdészet műszaki vezetőjével.

Vodnák Laci a Bajnai Erdészet kerületvezető Erdésze, Apa meg én.

Felálltak a Csapatok.

Remélem hamarosan azaz két év múlva ide járhatok,majd Középiskolába.

A Parkerdő Kupa Díjátadói.

A Dobogósok. Bajna I. - Gödöllő és Sopron Roth Szakgimnázium.

Nagyon szépen köszönöm,a meghívást Brandhuber Ádámnak,és Mindenkinek a sok kedvességet amivel fogadtak engem a Fakitermelő Versenyen.

Remélem,hogy elmehetek az Országos döntőre is,Bábolnára majd.

A bejegyzést írta: Kiss Máté Zalán a kis-Erdész.

A fotókat készítette: Tóth Dóra (Anya)

Köszönöm,hogy elolvastátok a bejegyzésem.

Tegnap,Anya,meg Apa nagyon nagyon meglepett a névnapom alkalmából.Tudják,hogy nagyon szeretem az erdei kis-vasutakat,és képzeljétek el,elvittek engem Kemencére az Erdei Múzeumvasútra. Evvel a szüleim,nagyon nagy örömet szeretek nekem. A tegnapi napomról írtam ma Naplót Nektek. Fogadjátok szeretettel az írásomat.

Remélem tetszett a Naplóm,és a fényképes bejegyzésem.

Minden kedves blog olvasónak,szeretettel ajánlom a Kemencei Erdei Múzeumvasutat , és azt is,hogy kiránduljanak egy kicsit a Börzsöny hegység Csarnavölgyében,és annak vadregényes környékén.

Köszönöm szépen a Múzeumvasút dolgozóinak,hogy szeretettel fogadtak engem is és a családomat is a tegnapi napon.

A blog-bejegyzést szerkesztette és a Naplót lejegyezte: Kiss Máté Zalán.

A fotókat készítette: Tóth Dóra (az édesanyám)

Két év óta,minden márciusban Anyáékkal barlangba megyünk,azért mert a március a BARLANGOK hónapja, az idén kétszer voltam a Pál-völgyi-Barlangban,egyszer csak Anyával,másodszor meg a bátyám kivételével ott volt az egész családom,Máté a busztesóm,és a szülei Judit és Jani. Voltam a Szemlő-hegyi barlangban is. Erről írtam Naplót Nektek. Egyébként nagyon szeretek barlangba járni,és szeretném kipróbálni komolyabban a barlangászatot. Overálban és sisakban,az nagyon jó kaland lenne. Olvassátok a Naplóm,szeretettel. A fotókat Anya készítette.

Örömmel elmondom Nektek,hogy elkezdtem a Naplóm III. kötetét.

Március a barlangok hónapja!

A kiállítás.

A Ferencvárosi teremben.

Betti nővérem,Zoli és én.

Szekula Mária emlékhelye.

Virágos kert.

Az óriás folyosó és a vasorrú bába.Megtaláljátok a képen??

A nővérem túrát-vezet. Elmesélte,hogy mi van a létra mögött,ahová csak barlangászok mehetnek.Ő járt már ott többször is.Betti elmondta,hogy a létra mögött, a Föld szíve van,és a Közgyűlés-terem.

A Szemlő-hegyi barlangban már sokszor jártam,de most is találtam benne új dolgot. A bébi cseppkövek fejlődését.

A Pál-völgyi Cseppkőbarlang.

A barlangjáró csapatunk.

Levente öcsém megmutatta,hol laknak a denevérek.

A barlang orgonája.

A Színház-terem.

Cseppkő folyam.

Ennyire sokan voltunk.

Lóg a DENEVÉR. Téli álmot alszik.

Máté barátommal.

Levente öcsém létrára mászik.

Mese terem

Hófehérke és a törpék.

A Hefty kürtő ami majd 20 méter mély.

Lassan véget ért  barlang-túra.

Azután felmentünk a Hármas-határ hegyre.Ahol a legnagyobb örömömre összefutottunk Vályi Istvánnal,aki a legkedvencebb ismeretterjesztő műsoraim,műsorvezetője.

Majd felsétáltunk a kilátóhoz.

Megnéztük fentről Budapestet.

Nagyon jól éreztem magam a hétvégén.Ti is menjetek barlangba,ha van rá időtök. Mert a március a barlangok hónapja.Nem csak Budapesten.

A bejegyzést írta: Kiss Máté Zalán. (Zalán Naplója alapján)

Nagyon köszönöm,hogy elolvastátok.

Kulisszatitok: Így írom a Naplóm.

Elég régen írtam bejegyzést,de most hogy itthon vagyok szerdáig,Anyával együtt meg Levente öcsémmel,-sajnos a nátha igencsak elkapott minket-,volt időm ma egész nap a régi Napló bejegyzéseimet megszerkeszteni és egy teljesen újat írni.Képzeljétek el,még öt oldal és betelik a Naplóm második kötete is.Sajnos szerkesztőt és kiadót,még mindig nem talált Anya,pedig nagyon örülnék,ha valaki segítene benne,hogy könyv lehessen a Naplómból.

Olvassátok szeretettel azt a húsz oldalt amit tavaly november 19.-e óta írtam.Írtam én folyamatosan,csak Anyának most,hogy új munkahelye van október óta és sokkal kevesebb az ideje,a saját blogjára,és arra is,hogy együtt szerkesszük meg az enyémet.Tegnap megígérte,hogy majd ma segít,és segített is nekem,a fotózásban és a szerkesztésben is.

Úgyhogy most Ti is elolvashatjátok,azt a sok mindent ami történt velem azóta.

Köszönöm Mindenkinek aki végig olvasta a Naplóm idáig és továbbra is fogja a jövőben.Ígérem szorgalmasabb leszek az írás terén.

A blogbejegyzést és a Naplókat írta: Kiss Máté Zalán, a képeket fotózta és szerkesztette: Tóth Dóra (Anya)

Elnézést kérek a Kedves Olvasóimtól,sajnos az utóbbi időben nem volt sok időm a blogomra,mert sokat kellett tanulnom délutánonként.Az ősz folyamán sajnálatosan kaptam egy-két rosszabb jegyet és Anya azt mondta,jobb lenne ha kijavítanám.Megígértem neki,hogy kijavítom és egy kicsit többet tanulok.Így a blogírásra nem jutott időm.Viszont ma Anya azt mondta,hogy most már lassan bepótolhatom a lemaradást,mert matematikából is szépen javítottam,5-ös lett a témazáró dolgozatom.Így most írok is gyorsan,méghozzá az Óbudai Adventi vásárról.

Anya tegnap elvitt az Óbudai Fő térre,ahol most már a tizedik óbudai Adventi vásárt tartják a karácsony előtti időszakban.Voltam már egy pár Adventi vásárban régebben,Budapest belvárosában,Győrben és Zalaegerszegen illetve Esztergomban is,de ennyire szépet és kedveset mint az ÓBUDA-i,még sohasem láttam.Tegnap este olvastam az interneten,hogy az országunk második legszebb és leghangulatosabb karácsonyi vására a miénk itt Óbudán.

Ez tényleg igaz,mert csupa csupa aranyló fény,korcsolyázni is lehet,van mindenféle finomság,étel és ital és fele annyiba kerül mint a Vörösmarty téren a belvárosban.

Képzeljétek el van gyerek forralt bor,amiről még Anya sem halott,és ha már nem hallott,akkor úgy gondolta,hogy nem maradhat ki az életemből,így vett nekem egyet..Szerintem gyümölcstea télies ízben,ami nagyon finom.A gyerek forralt bor,biztos csak fantázianév.Nekem viszont nagyon ízlett.

A vásárban igazi kézműves dolgokat árulnak az árusok,olyanokat amiket saját maguk készítettek.

A vásárban nagyon finom a kürtöskalács,parázson sütik.

Anyától kaptam én is.

Kürtöskalács evés közben igazán jó zenét hallgattam.

Egyébként itt a Fő téren korcsolyázni is lehet,méghozzá ingyen,egészen február végéig.

A felnőtt látogatóknak is van igazi eszem-iszom,dínom-dánom.

..és képzeljétek el,van igazi RETRO körhinta..

Ami nekem a legjobban tetszett az egész vásárban,hogy a HelloWood épített fakorongokból egy óriási nagy fenyőfát,amit mindenféle színben megvilágítanak.

Nagyon de nagyon szép,szeretettel ajánlom mindenkinek,hogy nézze meg..Főleg az Erdészeknek és a Fásoknak,igazi faritkaság.Ilyen csak itt van Óbudán.

Nagyon jól éreztem magam az Adventi vásáron,és nagyon büszke vagyok arra Óbuda-i gyerekként,hogy ilyen szép lett.

A rönkszelet fenyő előtt azt kívántam,hogy szép legyen az idei karácsonyom,hogy kaphassak megint igazi illatos fenyőt,hogy megtanulhassak síelni,hogy barangolhassak megint egy Erdésszel az erdőben,és megkaphassam a könyveket amiket kértem a karácsony szellemétől.Remélem valóra válhatnak mind,igazán boldog lennék.Remélem a rönkfenyő segíteni fog benne.

Kedves blogolvasók! Mindenkinek ajánlom szeretettel az Óbudai Adventi vásárt,ami igazán gyönyörű lett idén.

Kellemes és Békés Adventi időszakot Kívánok Mindenkinek : Kiss Máté Zalán kis-Erdész,a Pilisi Parkerdőből.

Legközelebb egy igazán havas bejegyzéssel jövök,a Visegrádi hegységből.

Ez volt az Erdő Lélek blog december negyedikei bejegyzése,szeretettel Nektek.

Mogyoróhegy a kedvenc helyem a Visegrádi-hegységben,nem csak azért mert ott van a Madas László Erdészeti Erdei Iskola és a Tábor,hanem azért is,mert Mogyoróhegyen rengeteg Tanösvény és az Erdészek Parkja is itt található.Mogyoróhegyen vannak hűs vizű források,fából faragott játszóterek,egy igazi függőhíd,az Erdei-vándorvadaspark mozgalom táborozóhelye,található egy kicsiny erdei tó,és Miska Erdész háza mellett.Mogyoróhegyen tágasan nagyok és szépen gondozottak a kaszálók,ahol nagyon sok a vadvirág.Élnek a réteken szigorúan védett növények is.Mogyoróhegyről olyan szép az egész Börzsönyre a kilátás,hogyha megtehetném egész évben mindig csak azt nézném.Azt is szeretem Mogyoróhegyben,hogy arrafelé nincs nagy turista tömeg.Mogyoróhegyen csend van,és mindig szól a madár rádió.Kicsi korom óta megyünk rendszeresen Mogyoróhegyre..Olyan SZERETEM klímája van...

Az elmúlt két hétben kétszer is voltunk arra,elvittük Csipesz kutyámat is,akinek megmutattam a számomra legkedvesebb helyet.

Erről írtam Naplót Nektek..A Naplómhoz a fotókat Anya fényképezte..Fogadjátok szeretettel...

Csipesz kutyám és én..

Levente öcsém.

Sokszor gurultam le a kaszálón,ami  Csipesz kutyámnak nagyon tetszett.

A játék után.egy kis erdészeti sétát tartottunk..Apa az őszi mezei virágokról tanított.

Megbeszéltük azt is,hogy mennyire fontos az erdő védelme.

Beszélgettünk a vízi világról.

Elmentünk a Dorottya forráshoz is.

Mivel Csipesznek nagyon tetszett Mogyoróhegy,a következő héten megint elmentünk oda.Igaz délelőttre kellett volna,mert akkor volt az Erdők napi rendezvény de sajnos az öcsém reggel nagyon köhögött.így azt mondták a szüleim,hogy nem biztos,hogy megyünk a hegyekbe.Délutánra egy kicsit javult Levente köhögése, és azt kérte folyamatosan Apától,hogy menjünk Visegrádra,ezért Aa elvitt minket Csipesz kutyámmal együtt.

Csipeszt, Apa tanította a viselkedésre, mert a kutyám kiállításra fog menni majd ennek a hónapnak a végén.

Amíg Apa tanította Csipesz kutyámat,addig az öcsémmel sokszor legurultunk a kaszálón.

és sokat néztük a gyönyörű tájat..

Visszafelé,találtunk őszi kikericset ami szigorúan védett virág.

Megcsodáltam az őszülő fákat,mert nagyon szeretem,az októberi erdőt.Nekem az október hónap a legkedvesebb az erdőben,mert akkor olyan nagyon sok színű.

Ugye milyen szép Mogyoróhegy a Visegrádi-hegységben??? Menjetek nézzétek meg..Én nagyon szeretem,mert nekem maga a nyugalom.

A bejegyzést szerkesztette: Kiss Máté Zalán kis-Erdész blogíró és szálkásszörű tacskótulajdonos.