Képzeljétek,van egy jó hírünk az öcsémmel Leventével.Mind a ketten megtanultunk kerékpározni.Az Anyuék,azt mondják ez nagyon nagy szó,mert nem minden autista gyerek tud biciklizni.Nálunk tud az egész család,kivétel a bátyánk Dániel.Anyának igaza van,mert Dániel aspergeres,soha az életében nem tudott megtanulni bringázni,és már 22 éves.Anya azt mondja,hogy azért ment ennyire könnyen,most,mert jó az egyensúlyérzékünk,és ebben nagyon sokat segített az ERDŐ.Tényleg igaza van,mert rengeteg egyensúlyi gyakorlatot szoktunk csinálni a túráink során.Egyensúlyozunk,köveken,farönkökön,a fák gyökerein,szóval mindenen amin lehet,és ezáltal nagyon sokat ügyesedünk.Azért azt is hozzá tenném,hogy kicsi koromban sokat futó-bicikliztem,és rollereztem,szerintem ez is sokat segített,abban,hogy megtanuljak végre kerékpározni.Amúgy az öcsémnek sokkal jobb az egyensúlyérzéke.Vele jó kis dolog történt.Levente öcsém az óvodában tanulta meg,hogy kell kerékpározni,egyszer csak ott bringázott a szemem előtt.Nagyon meglepődtem,mert nincsen kerékpárunk itthon.Igaz Leventének azóta már van,mert Anya egyik jó ismerősétől kapott egyet kölcsönbe,amíg ki nem növi.Jó lenne,ha nekem is lehetne.

Szóval,most örülök,hogy nekem is megy a bringa.Ráadásul a nővérem 26-os öreg országúti verseny-kerékpárján tanultam meg.Betti bringája,igazi történelem..körülbelül 40 éves.Nagyon rendes volt Tőle,hogy odaadta,hogy megtanulhassam a bringázás tudományát.

Nagyon BOLDOG vagyok,hogy a Pilisben tanultam meg biciklizni,azon belül is Sikároson,ami az egyik kedvenc helyem,és képzeljétek Pilisi Parkerdős póló volt rajtam.Azt hiszem ez egy nagyon szép emlék lesz örök életemben.

Az Apa is segített,tulajdonképpen ő segített a legtöbbet.

Azután egyszer csak elengedett,és én meg sem ijedtem..Na jó,egy kicsit féltem..

..azután már ment...

A nővérem bringáján nagyon nehéz biciklizni..ki is kötöttem vele,vagy háromszor az erdőben,meg egyszer a szedresben.Az annyira nem volt jó buli,de utána már belejöttem,rendesen,a tekerésbe.

Szóval visszatérve amiről írni szeretnék.

Képzeljétek,a Pilisben és a Visegrádi-hegységben vannak olyan utak ahol lehet kerékpározni.Így jelzik azokat.

Van kerékpáros kék és zöld piros meg sárga jelzés.A Pilisben és a Visegrádi hegyekben 330 km-nyi úton lehet kerékpározni,részben aszfalt,részben murvás borítású utakon.

A Pilisi hegyekben a Pilisi Parkerdő Zrt egy pár éve,kijelölte a kerékpározásra alkalmas utakat.

forrás: http://www.parkerdo.hu/

Táblákat is kihelyezett,hogy minél jobban lehessen tájékozódni.

(forrás :mozgásvilág)

Sőt a Pilis Bike-nak honlapja is van,ahol meg lehet tervezni a túrákat.

http://pilisbike.hu/pilis-bike/

Szerintem ez nagyon jó dolog.A kerékpározás egészséges sport,és nekem egyenlőre tetszik.Hát még az öcsémnek Leventének.Levente és Apa vasárnap 14 kilométert kerékpároztak,és az öcsém el sem fáradt.Apa viccesen azt mondta,szerinte biciklivel született,csak idáig jól titkolta..

Már terepen is tud menni,büszke is vagyok rá nagyon.

A nővéremre is,hogy Apa bringájával simán ment.

Sajnos a nővérem biciklije,nekem kicsit magas volt,így Apa gyakorlásképpen,amikor az öcsém pihent,a kis bicikli ülését megemelte,és úgy tudtam hajtani,igaz sajnos úgy is kicsi,de azért jót gyakoroltam rajta.

Nagyon jó volt a Pilisben kerékpározni,nagyon boldoggá tett,hogy megtanultam,mert így sokkal több helyre el tudunk majd jutni,a hegyekben.Ha majd lesz bringám,és már egy kicsit jobban megy a tudomány,akkor azt találtuk ki,hogy felbringázunk a Prédikálószékre,az erdészeti murvás úton.Meg a Pilis tetőre a Két-bükkfa nyeregtől.

Ezek az idei kerékpáros vállalásaim,persze ha majd lesz egyszer biciklim.

A Bringázás mellett,nem hagytam ki az Erdészeti ismereteket se,Anyával,tanultam,és Sikároson növényeket határoztam..és ami a legjobb volt,pihentem egy jót az óriási fenyőfa alatt..

Remélem tetszett a beszámolóm arról,hogy most már én is tudok kerékpározni.A családom,nagyon büszke rám.

Ne feledjétek,a Pilisben és a Visegrádi hegyekben a zöldben,sokkal jobb minden másnál.Túrázni,Erdészetet tanulni,Kerékpározni...

Ez volt ma az Erdő lélek blog és szerkesztője: Kiss Máté Zalán.

Köszönöm,hogy elolvastátok a bejegyzésem.